Available languages

Taxonomy tags

Info

References in this case

Share

Highlight in text

Go

C-349/03. sz. ügy

Az Európai Közösségek Bizottsága

kontra

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága

„Tagállami kötelezettségszegés – 77/799/EGK irányelv – Az illetékes hatóságok kölcsönös segítségnyújtása – A HÉA és a jövedéki adó területe – Hiányos átültetés – Gibraltár területe”

A. Tizzano főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2005. március 10. 

A Bíróság ítélete (nagytanács), 2005. július 21. 

Az ítélet összefoglalása

Jogszabályok közelítése — Az illetékes hatóságok kölcsönös segítségnyújtása a közvetlen és a közvetett adó területén — 77/799 irányelv — A hozzáadottérték-adó és a jövedéki adó területe — Gibraltár területére való alkalmazhatóság — Kötelezettségszegés

(1972-es csatlakozási okmány, 28. és 29. cikk; 77/799 tanácsi irányelv)

A Dán Királyság, Írország, a Norvég Királyság, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága csatlakozási okmányának 28. cikke szerint a közösségi intézményeknek a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályai harmonizálását célzó jogi aktusai nem alkalmazhatók Gibraltárra, kivéve, ha a Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag eljárva másként rendelkezik. Nem tekinthetők ilyen jogi aktusnak a pusztán a tagállamok közötti együttműködést szabályozó rendelkezések, amelyek a tagállamokra bízzák a vizsgálat és az információközlés egyedi módszereinek szabad megválasztását.

Ilyen rendelkezés a 79/1070 irányelvvel, valamint a jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről szóló 92/12 irányelvvel módosított, a tagállamok illetékes hatóságainak a közvetlen és közvetett adóztatás területén történő kölcsönös segítségnyújtásáról szóló 77/799 irányelv, ezért amennyiben a hozzáadottérték-adóról rendelkezik, ezen irányelv nem tartozik a csatlakozási okmány 28. cikke szerinti, a „tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak harmonizálására vonatkozó jogi aktus” fogalma alá, és így Gibraltárra is alkalmazandó.

A módosított 77/799 irányelvet, amennyiben a jövedéki adóról rendelkezik, szintén alkalmazni kell Gibraltárra. Ugyanis ha a csatlakozási okmány 29. cikkének és I. melléklete I. része 4. pontjának együttes alkalmazása alapján – amely rendelkezés értelmében Gibraltár nem része a közösségi vámterületnek – a jogszabályok harmonizálását előíró rendelkezések nem lennének alkalmazandók e területre, ez semmiképpen nem eredményezné azt, hogy Gibraltár a jövedéki adó tekintetében ne lenne köteles a módosított 77/799 rendeletben a tagállami hatóságok számára előírt kölcsönös segítségnyújtásra.

Mindezekből az következik, hogy az Egyesült Királyság – mivel a hozzáadottérték-adó és a jövedéki adó területén a módosított 77/799 irányelvet nem alkalmazta Gibraltár területére – nem teljesítette a Szerződésből eredő kötelezettségeit.

(vö. 42., 44–46., 50–51., 53–54., 56. pont és a rendelkező rész)




A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)

2005. július 21.(*)

„Tagállami kötelezettségszegés – 77/799/EGK irányelv – Az illetékes hatóságok kölcsönös segítségnyújtása – A HÉA és a jövedéki adó területe – Hiányos átültetés – Gibraltár területe”

A C-349/03. sz. ügyben,

az EK 226. cikk alapján kötelezettségszegés megállapítása iránt a Bírósághoz 2003. augusztus 7-én

az Európai Közösségek Bizottsága (képviseli: R. Lyal, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)

felperesnek,

támogatja:

a Spanyol Királyság (képviseli: N. Díaz Abad, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)

beavatkozó,

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (képviselik: K. Manji és R. Caudwell, meghatalmazotti minőségben, segítőjük: D. Wyatt QC, kézbesítési cím: Luxembourg)

alperes ellen

benyújtott keresete tárgyában,

A BÍRÓSÁG (nagytanács),

tagjai: V. Skouris elnök, P. Jann, A. Rosas, R. Silva de Lapuerta és A. Borg Barthet tanácselnökök, R. Schintgen, N. Colneric (előadó), S. von Bahr, J. N. Cunha Rodrigues, G. Arestis, M. Ilešič, J. Malenovský és J. Klučka bírák,

főtanácsnok: A. Tizzano,

hivatalvezető: R. Grass,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

a főtanácsnok indítványának a 2005. március 10-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1       Keresetében az Európai Közösségek Bizottsága annak megállapítását kéri a Bíróságtól, hogy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága nem teljesítette az EK-Szerződésből eredő kötelezettségeit, mivel nem alkalmazta Gibraltár területére az 1979. december 6-i 79/1070/EGK tanácsi irányelvvel (HL L 331., 8. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 77. o.), valamint a jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről szóló, 1992. február 25-i 92/12/EGK tanácsi irányelvvel (HL L 76., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 179. o.) módosított, a tagállamok illetékes hatóságainak a közvetlen és közvetett adóztatás területén történő kölcsönös segítségnyújtásáról szóló, 1977. december 19-i 77/799/EGK tanácsi irányelvet (HL L 336., 15. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 63. o.; a továbbiakban: a módosított 77/799 irányelv).

2       A Bíróság elnöke 2003. december 4-i végzésével engedélyezte a Spanyol Királyság számára, hogy a Bizottság kérelmét támogatva az eljárásban beavatkozóként részt vegyen.

3       Az Egyesült Királyság kéri a Bizottság keresetének elutasítását és a Bizottság költségekben történő marasztalását.

 A jogi háttér

 Gibraltár területének a közösségi jog hatálya alóli részleges kizárása

4       A Dán Királyság, Írország, a Norvég Királyság, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága csatlakozásának feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány (HL 1972. L 73., 14. o., a továbbiakban: a csatlakozási okmány) 28. cikke ekként rendelkezik:

„A közösségi intézményeknek azon jogi aktusai, amelyek az EGK-Szerződés II. mellékletében felsorolt termékekre, valamint azokra a termékekre vonatkoznak, amelyeknek a Közösségbe történő behozatala esetén a közös agrárpolitika végrehajtásaként egyedi szabályokat kell alkalmazni, valamint a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolására [helyesen: harmonizálására] vonatkozó jogi aktusok nem alkalmazhatók Gibraltárra, kivéve, ha a Tanács, a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag eljárva, másként rendelkezik.”

5       A csatlakozási okmány 29. cikkének és I. melléklete I. része 4. pontjának együttes alkalmazása alapján Gibraltár nem része a közösségi vámterületnek.

 A 77/799 irányelv és módosításai

6       A 77/799 irányelv eredetileg a tagállamok illetékes hatóságainak a közvetlen adóztatás területén történő kölcsönös segítségnyújtásáról szólt. Az irányelvet az EGK-Szerződés 100. cikke (a módosítást követően az EK-Szerződés 100. cikke, jelenleg EK 94. cikk) alapján fogadták el.

7       A 79/1070 irányelv módosította a 77/799 irányelv hatályát, és kiterjesztette a hozzáadottérték-adóra (a továbbiakban: HÉA). Az irányelvet az EGK-Szerződés 99. cikke (az Egységes Európai Okmánnyal történt módosítást követően az EK-Szerződés 99. cikke, jelenleg EK 93. cikk) és 100. cikke alapján fogadták el.

8       A 79/1070 irányelv első preambulumbekezdése szerint „az adókijátszás és az adókikerülés költségvetési hiányokat okoz, sérti a tisztességes adózás elvét, és veszélyezteti az egészséges versenyt; mivel ez [helyesen: és így] hátrányosan befolyásolja a közös piac zavartalan működését”.

9       Ezen irányelv második preambulumbekezdésének megfelelően:

„[… ezen] gyakorlat eredményesebb visszaszorítása érdekében a közös elvek és szabályok alapján meg kell erősíteni a Közösségen belül az adóhatóságok együttműködését”.

10     Az irányelv harmadik preambulumbekezdése értelmében:

„[…] a [tagállamok illetékes hatóságainak] kölcsönös segítségnyújtás[á]t ki kell terjeszteni a közvetett adókra is, annak érdekében, hogy biztosítsák ezek helyes megállapítását és behajtását”.

11     Az irányelv negyedik preambulumbekezdése ekként rendelkezik:

„[…] különösen sürgős a kölcsönös segítségnyújtás kiterjesztése a hozzáadottérték-adóra, egyrészt mivel ez egy fogyasztást terhelő általános adó, másrészt mivel ez fontos szerepet játszik a Közösség saját forrásainak rendszerében”.

12     A 79/1070 irányelv 2. cikke szerint a tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy 1981. január 1-jétől megfeleljenek ennek az irányelvnek.

13     A 92/12 irányelv újból módosította a 77/799 irányelv hatályát, és kiterjesztette az ásványolajokat, az alkoholt és alkoholtartalmú italokat és a dohánygyártmányokat terhelő jövedéki adóra. A 92/12 irányelvet az Egységes Európai Okmánnyal módosított EGK-Szerződés 99. cikke alapján fogadták el.

14     A 92/12 irányelv első preambulumbekezdése értelmében:

„[…] a belső piac kialakítása és működése az áruk szabad mozgását követeli meg, ideértve a jövedéki termékeket is”.

15     Ezen irányelv negyedik preambulumbekezdésének megfelelően a belső piac létrehozásának és működésének biztosítása érdekében a jövedéki adó felszámíthatóságának minden tagállamban azonosnak kell lennie.

16     A módosított 77/799 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése szerint:

„Ezen irányelvvel összhangban a tagállamok illetékes hatóságai kicserélnek egymással minden olyan információt, amely lehetővé teheti számukra a jövedelem- és tőkeadók pontos megállapítását, illetve a következő közvetett adók megállapításával kapcsolatos valamennyi információt:

–       hozzáadottérték-adó,

–       az ásványolajok jövedéki adója,

–       az alkohol és alkoholtartalmú italok jövedéki adója,

–       a dohánygyártmányok jövedéki adója.”

17     Ezen irányelv 8. cikkének (1) bekezdése ekként rendelkezik:

„Ezen irányelv egyetlen tagállamot sem kötelez a vizsgálatok elvégzésére vagy az információ szolgáltatására, amennyiben azon tagállam, amely az információt szolgáltatja, saját törvényei vagy igazgatási gyakorlata alapján nem végezheti el e vizsgálatokat, illetve nem gyűjtheti össze és saját céljára nem használhatja fel ezen információt.”

18     A 92/12 irányelv 31. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy 1993. január 1-jén megfeleljenek ennek az irányelvnek.

 A pert megelőző eljárás

19     Mivel a Bizottság úgy ítélte meg, hogy nem kapott tájékoztatatást az Egyesült Királyságtól a módosított 77/799 irányelvnek a belső jogrendbe történő átültetését Gibraltár tekintetében biztosító intézkedésekről, megindította az EK 226. cikkben foglalt tagállami kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárást, és lehetőséget biztosított a tagállamnak észrevételei megtételére. A brit hatóságok így tájékoztatták a Bizottságot azon intézkedésekről, amelyeket a jövedelemadóról szóló rendeletet módosító, 1997. október 1-jétől hatályos, 1997. évi 26. sz. rendeletben (Income Tax [Amendment] [N° 2] Ordinance 1997) a közvetlen adók területén fogadtak el. Az Egyesült Királyság álláspontja szerint azonban Gibraltár nem tartozik sem a HÉA közös rendszerének, sem a jövedéki adó harmonizált szabályainak hatálya alá, mivel a fenti rendelet ezen adókra vonatkozó rendelkezései nem terjednek ki Gibraltárra. A Bizottság – újabb felszólító levelét követően – 2002. június 27-én indokolással ellátott véleményt bocsátott ki, amelyben felhívta a tagállamot, hogy a kézbesítést követő 2 hónapon belül hozza meg az irányelvnek történő megfeleléshez szükséges intézkedéseket. Mivel a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az Egyesült Királyság Kormánya által a fenti véleményt követően benyújtott észrevételekből az tűnik ki, hogy az indokolással ellátott véleményben hivatkozott tagállami kötelezettségszegés továbbra is fennáll, benyújtotta a jelen kereset.

 A keresetről

 A felek érvei

20     A Bizottság elismeri, hogy a csatlakozási okmány 28. cikke értelmében a forgalmi adók harmonizálására vonatkozó szabályok hatálya nem terjed ki Gibraltár területére, és kész arra, hogy a jelen eljárás tekintetében feltételezze, hogy a jövedéki adó harmonizálására vonatkozó közösségi jogi szabályok sem vonatkoznak e területre.

21     Álláspontja szerint azonban a módosított 77/779 irányelv a tagállamok illetékes hatóságainak a HÉA és a jövedéki adó területén történő kölcsönös segítségnyújtása tekintetében a közösségi jog Gibraltárra alkalmazandó rendelkezései közé tartozik.

22     Az irányelv információcsere-mechanizmust vezet be a tagállami adóhatóságok között annak érdekében, hogy biztosítsa számukra a nemzeti jog hatékonyabb érvényesítését. Az irányelv célja kizárólag az adóknak az egyes tagállamok adórendszerével összhangban történő megállapításához és beszedéséhez szükséges információcsere megkönnyítése, és ily módon az adókijátszás elleni küzdelem, a tőkemozgások torzulásainak megakadályozása és az egészséges verseny fenntartása. A 77/799 irányelvnek a 79/1070 és a 92/12 irányelvvel történt módosításai nem érintik magát a tagállami adójogot. Az irányelv nem a HÉA-ra vagy a jövedéki adóra vonatkozó jogszabályok harmonizálását célzó intézkedés.

23     A gibraltári adóhatóságoktól származó információk hasznosak, sőt nélkülözhetetlenek lehetnek a HÉA vagy a jövedéki adó helyes megállapítása szempontjából az Európai Közösség más területein is, még akkor is, ha ezen adók Gibraltárban nem alkalmazhatók.

24     Végső soron amellett is lehet érvelni, hogy az EK 10. cikk megköveteli a kölcsönös információcsere rendszerének Gibraltárra történő kiterjesztését.

25     Tekintettel arra, hogy a 92/12 irányelv szinte kizárólag a jövedéki adóra vonatkozó anyagi jogszabályok harmonizálásáról szól, az irányelv szükségszerűen az EGK-Szerződés 99. cikkén alapul. Attól, hogy az adott rendelkezés lényegében az anyagi jogszabályok harmonizálásáról célzó intézkedésben található, még nem válik harmonizációs rendelkezéssé. Egyébként pedig a 79/1070 irányelvet az EGK-Szerződés 100. cikke alapján kellett volna elfogadni. A 77/799 irányelv hatályának a HÉA-ra és a jövedéki adóra történő kiterjesztése során alkalmazott jogi alap semmiképpen nem határozza meg, hogy a kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó intézkedések miként minősülnek a csatlakozási okmány 28. cikke szempontjából.

26     A spanyol kormány úgy véli, hogy bár a Közösség különböző okokból azt kívánta, illetve elfogadta, hogy egyes területek kikerüljenek a közvetett adók harmonizálása alól, az nem állt szándékában, hogy e területek más tagállamok kárára csalások elkövetésének helyévé váljanak annak folytán, hogy valamely tagállam egy bizonyos térségére vonatkozóan megtagadja az információ valamely másik tagállam részére történő átadását. Egy ilyen helyzet valószínűleg megakadályozná, hogy jelentős mértékű harmonizációra kerüljön sor olyan más területeken, amelyek a harmonizáció alá esnek.

27     Gibraltár gazdasági helyzete, ideértve a belső piac különböző működési formáira gyakorolt hatását is, átalakult. A Spanyol Királyság, amelyet az átültetés elmulasztása különösen súlyosan érintett, elegendő bizonyítékkal rendelkezik annak alátámasztására, hogy a módosított 77/799 irányelv alkalmazásának elmaradása kárt okozott a tagállamok számára. Ezen érvelés végső soron az EK 10. cikkben a tagállamok részére előírt együttműködési kötelezettséghez vezet.

28     Bizonyos tekintetben megfigyelhető, hogy fejlődésnek indult, és egyre jelentősebbé válik az az elképzelés, miszerint az adóhatóságoknak az adócsalás és az adókikerülés elleni hatékonyabb küzdelem érdekében az információcsere útján együtt kell működniük. Ennek folytán különbséget lehet tenni aszerint, hogy az együttműködésre vonatkozó intézkedés adóharmonizációs célt szolgál-e, vagy pusztán olyan rendelkezésre vonatkozik, amely e szintet nem éri el, és kizárólag a tagállamok közötti együttműködés szabályainak megállapítására vonatkozik.

29     Jóllehet Spanyolországban léteznek olyan területek, amelyekre a HÉA nem alkalmazandó, vagy amelyek nem részei a vámuniónak, a Spanyol Királyság nem véli úgy, hogy a 79/1070, illetve a 92/12 irányelvvel módosított 77/799 irányelv nem alkalmazandó ezeken a területeken.

30     Összefoglalva: a spanyol kormány szerint abból a tényből, hogy egyes spanyol területekre nem terjed ki a HÉA és a jövedéki adó hatálya, még nem következik automatikusan, hogy a módosított 77/799 irányelv hatálya sem terjed ki e területekre. Az irányelv területi hatályát célzatosan általánosan határozták meg.

31     Az Egyesült Királyság Kormánya vitatja a kereset megalapozottságát. Nézete szerint a 77/799 irányelv szabályainak egyfelől a 79/1070 irányelvvel a HÉA-ra, másfelől a 92/12 irányelvvel a jövedéki adóra történő kiterjesztése nem alkalmazható Gibraltárra.

32     Amennyiben a módosított 77/799 irányelv a HÉA területén történő kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozik, a csatlakozási okmány 28. cikkének megfelelően „a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak harmonizálás[áról]” is rendelkezik, és így nem alkalmazható Gibraltárra. Az e rendelkezésben szereplő kifejezéseket az általánosan elfogadott jelentésük szerint kell érteni.

33     A kérdéses irányelv szintén nem alkalmazandó Gibraltárra, amennyiben a jövedéki adó területén történő kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozik. Ez abból következik, hogy a Közösség vámterülete nem terjed ki Gibraltárra, és az EK-Szerződésnek az áruk belső piacon történő szabad mozgását biztosító rendelkezései sem alkalmazhatók e területre. A 92/12 irányelv első, valamint egyes más preambulumbekezdései arról tanúskodnak, hogy az irányelv célja az áruk szabad mozgásának biztosítása.

34     A HÉA és a jövedéki adó megállapítására és beszedésére vonatkozó kölcsönös segítségnyújtás céljait lehetetlen megkülönböztetni a HÉA-ra és a jövedéki adóra vonatkozó rendelkezések harmonizálásának céljaitól. A HÉA és a jövedéki adó megállapítása és beszedése, a szóban forgó irányelv által biztosított kölcsönös segítségnyújtással együtt, elválaszthatatlanul kapcsolódik a háttérben meghúzódó adók megállapításához és beszedéséhez. Valamely adórendszer működtetésének hatékonysága jelentősen befolyásolja a tényleges adókulcs szintjének meghatározását, és gyakorlatilag elválaszthatatlan a tagállamok adóbeszedési képességétől.

35     A 77/799 irányelv hatályának a 79/1070 és a 92/12 irányelvekkel történt kiterjesztését az EGK-Szerződés 99. cikke alapján kellett volna elfogadni, amely a közvetett adózásra vonatkozó jogszabályoknak a belső piac megteremtéséhez és működéséhez szükséges mértékben történő harmonizálására vonatkozik. A jelen eljárásban felmerült kérdések szempontjából nem döntő jelentőségű, hogy a kölcsönös segítségnyújtás szabályainak a HÉA-ra és a jövedéki adóra történő kiterjesztését milyen jogi alapra alapították, azonban ez a jogvita hátterében álló körülmény, és figyelembe kell venni.

36     Az Egyesült Királyság Kormánya emlékeztet arra, hogy a Bíróság a C-338/01. sz., Bizottság kontra Tanács ügyben 2004. április 29-én hozott ítéletének [EBHT 2004., I-4829. o.] 67. pontjában megállapította, hogy az EK 95. cikk (2) bekezdésében említett „adózásra […] vonatozó rendelkezések” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja nemcsak az adóalanyokról, az adóztatott tevékenységekről, az adóalapról, a közvetlen és közvetett adók kulcsairól és az azok alóli mentességekről, hanem az ezen adók beszedésének szabályairól szóló rendelkezéseket is. E megfontolások megfelelően irányadóak a jelen ügyre is.

37     Az Egyesült Királyság által alkalmazott módszer összhangban van azzal a közösségi adójogszabályokban újabban megjelenő megközelítéssel, amely a HÉA területére vonatkozó együttműködési szabályokat harmonizációs intézkedésként kezeli (lásd a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről, valamint a 218/92/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. október 7-i 1798/2003/EK tanácsi rendelet [HL L 264., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 392. o.] harmadik preambulumbekezdését).

38     Sem az EK 10. cikk betűjével, sem annak szellemével nem áll összhangban az, ha valamely érvelés alátámasztására az egyébként a csatlakozási okmány 28. cikk alkalmazásából eredő következmény elkerülése érdekében hivatkoznak az EK 10. cikkre.

39     A Spanyol Királyságnak a kérdéses spanyol területek jogi helyzetére vonatkozó állításai nem tartoznak a jelen eljárás hátterét képező ügy tárgyához.

 A Bíróság álláspontja

 Előzetes megjegyzés

40     A pert megelőző eljárás és a keresetlevélben írt indokolás tükrében a jelen keresetet akként kell érteni, hogy a kereset a módosított 77/799 irányelvnek a HÉA és a jövedéki adó tekintetében történő alkalmazásának az elmulasztására vonatkozik.

 Az illetékes hatóságok kölcsönös segítségnyújtása a HÉA területén

41     Az EK 299. cikk (4) bekezdésének értelmében a Szerződést Gibraltárra is alkalmazni kell, amelynek – mint brit gyarmatnak – a külpolitikájáért az Egyesült Királyság a felelős. A csatlakozási okmány értelmében azonban a Szerződés egyes rendelkezései, amelyeket Gibraltár különleges jogi helyzetére, különösen szabadkikötői jogállására tekintettel hoztak, kivételesen nem alkalmazandók e területre (lásd a C-30/01. sz., Bizottság kontra Egyesült Királyság ügyben 2003. szeptember 23-án hozott ítélet [EBHT 2003., I-9481. o.] 47. pontját).

42     A csatlakozási okmány 28. cikke szerint a közösségi intézményeknek a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak harmonizálását célzó jogi aktusai nem alkalmazhatók Gibraltárra, kivéve, ha a Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag eljárva másként rendelkezik.

43     A fenti rendelkezést – mint a közösségi jognak a Közösség területére történő alkalmazása alóli kivételt – olyan szűken kell értelmezni, amely feltétlenül szükséges azon érdekek védelméhez, amelyeket e rendelkezés Gibraltár részére biztosít. E szabályt ráadásul az EK 10. cikk első bekezdésének második mondatával összhangban kell alkalmazni, amely szerint a tagállamok elősegítik a Közösség feladatainak teljesítését (e tekintetben lásd a 194/85. és 241/85. sz., Bizottság kontra Görögország egyesített ügyekben 1988. február 25-én hozott ítélet [EBHT 1988., I-1037. o.] 20. pontját).

44     Ezért nem lehet a fenti 28. cikk szerinti, a „tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak harmonizálására vonatkozó jogi aktusok[nak]” tekinteni a pusztán a tagállamok közötti együttműködést szabályozó rendelkezéseket, amelyek a tagállamokra bízzák a vizsgálat és az információközlés egyedi módszereinek szabad megválasztását.

45     Amint az a módosított 77/799 irányelv 8. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik, amely az információcserének az érintett tagállam törvényeiből vagy igazgatási gyakorlatából következő korlátaira utal, az irányelv nem haladja meg ezt a szintet.

46     Arra a következtetésre kell tehát jutni, hogy a módosított 77/799 irányelv, amennyiben az a HÉA-ról rendelkezik, nem tartozik a csatlakozási okmány 28. cikke szerinti, a „tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak harmonizálására vonatkozó jogi aktus” fogalma alá.

47     E következtetésnek nem mond ellent a Bíróságnak a Bizottság kontra Tanács ügyben hozott, fent hivatkozott ítéletében kifejtett értékelése, amelyben nem a csatlakozási okmány 28. cikke szerinti „harmonizálásra vonatkozó jogi aktusok” fogalmának, hanem az EK 95. cikk (2) bekezdése szerinti „adózásra […] vonatkozó rendelkezések” fogalmának értelmezéséről van szó.

48     Igaz, az 1798/2003 rendelet harmadik preambulumbekezdése szerint „[e]zért a belső piac kiteljesítésére irányuló adóharmonizációs intézkedéseknek magukban kell foglalniuk egy tagállamok közötti közös információcsere-rendszer létrehozását, amelyben a tagállamok közigazgatási hatóságai segítséget nyújtanak egymásnak és együttműködnek a Bizottsággal annak érdekében, hogy biztosítsák a termékértékesítéseket és szolgáltatásnyújtásokat, a Közösségen belüli termékbeszerzéseket és a termékimportot terhelő hozzáadottérték-adó megfelelő alkalmazását”.

49     Azonban az elsődleges jog olyan rendelkezését, mint például a csatlakozási okmány 28. cikkét, nem lehet a másodlagos jog valamely preambulumbekezdése tükrében értelmezni. Azonfelül a harmadik preambulumbekezdés a közösségi jogalkotó által az EK 93. cikk alapján elfogadott rendelet indokolásának egyik eleme, amely – a csatlakozási okmány 28. cikkével ellentétben – nem kivételt megállapító rendelkezés. E preambulumbekezdés tehát nem alkalmas arra, hogy megkérdőjelezze a Bíróságnak a jelen ítélet 46. pontjában kifejtett értékelését.

50     A fentiekből az következik, hogy a módosított 77/799 irányelvet, amennyiben a HÉA-ról rendelkezik, alkalmazni kell Gibraltárra.

 Az illetékes hatóságok kölcsönös segítségnyújtása a jövedéki adó területén

51     E tekintetben a Bíróság emlékeztet arra, hogy a csatlakozási okmány 29. cikkének és I. melléklete I. része 4. pontjának együttes alkalmazása alapján Gibraltár nem része a közösségi vámterületnek. A csatlakozási okmány 28. cikkéhez hasonlóan ezt a kivételt is megszorítóan kell értelmezni.

52     A jelen ügy kimenetele szempontjából nincsen szükség annak eldöntésére, hogy Gibraltárnak a közösségi vámterület alóli kivonása azzal a következménnyel jár-e, hogy a 92/12 irányelvnek a jövedéki adóra vonatkozó anyagi jogszabályok harmonizálását célzó rendelkezései nem alkalmazhatók Gibraltárra.

53     Még akkor is, ha e rendelkezések nem lennének alkalmazhatók Gibraltárra, e területnek a közösségi vámterület alóli kivonása semmiképpen nem eredményezné azt, hogy Gibraltár a jövedéki adó tekintetében ne lenne köteles a módosított 77/799 rendelet által a tagállami hatóságok számára előírt kölcsönös segítségnyújtásra. Ugyanis az a körülmény, hogy ez a kötelezettség a gibraltári hatóságokat terheli, független attól a kérdéstől, hogy Gibraltárra alkalmazandók-e a jövedéki adó harmonizálását előíró rendelkezések.

54     Következésképpen a módosított 77/799 irányelvet, amennyiben a jövedéki adóról rendelkezik, alkalmazni kell Gibraltárra.

55     A fentiekre tekintettel a Bizottság keresetét megalapozottnak kell tekinteni.

56     Meg kell tehát állapítani, hogy az Egyesült Királyság – mivel a HÉA és a jövedéki adó területén a módosított 77/799 irányelvet nem alkalmazta Gibraltár területére – nem teljesítette az EK-Szerződésből eredő kötelezettségeit.

 A költségekről

57     Az eljárási szabályzat 69. cikkének 2. §-a alapján a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Az Egyesült Királyságot, mivel pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére. Ugyanezen szabályzat 69. cikke 4. §-ának első bekezdésével összhangban a Spanyol Királyság – mint beavatkozó – maga viseli saját költségeit.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:

1)      Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága – mivel a hozzáadottérték-adó és a jövedéki adó területén az 1979. december 6-i 79/1070/EGK tanácsi irányelvvel, valamint a jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről szóló, 1992. február 25-i 92/12/EGK tanácsi irányelvvel módosított, a tagállamok illetékes hatóságainak a közvetlen és közvetett adóztatás területén történő kölcsönös segítségnyújtásáról szóló, 1977. december 19-i 77/799/EGK tanácsi irányelvet nem alkalmazta Gibraltár területére – nem teljesítette az EK-Szerződésből eredő kötelezettségeit.

2)      A Bíróság Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságát kötelezi a költségek viselésére.

3)      A Spanyol Királyság maga viseli saját költségeit.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: angol.