Available languages

Taxonomy tags

Info

References in this case

References to this case

Share

Highlight in text

Go

26.9.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 233/11

A Conseil d’État (Franciaország) által 2009. augusztus 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Ministre du budget, des comptes publics et de la fonction publique kontra Société Accor

(C-310/09. sz. ügy)

2009/C 233/20

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Conseil d’État (Franciaország)

Az alapeljárás felei

Fellebbező: Ministre du budget, des comptes publics et de la fonction publique

Ellenérdekű fél: Société Accor

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

a)

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 56. és 43. cikkét akként kell-e értelmezni, hogy azokkkal ellentétes az osztalékok kettős adóztatásának elkerülésére irányuló olyan adórendszer, amely:

i)

lehetővé teszi az anyavállalat számára, hogy a leányvállalatai által kifizetett osztalékoknak a részvényesei közötti újrafelosztása után fizetendő forrásadó-előlegből levonja ezen osztalékok felosztásához fűződő adójóváírást, amennyiben azok franciaországi székhelyű leányvállalattól származnak,

ii)

ezt a lehetőséget azonban nem teszi lehetővé, ha ezek az osztalékok az Európai Közösség valamely más tagállamában székhellyel rendelkező leányvállalattól származnak, mivel ez a rendszer ebben az esetben nem teszi lehetővé ezen osztalékoknak e leányvállalat által történő felosztásához fűződő adójóváírást azon az alapon, hogy az ilyen rendszer önmagában véve sértené ezen anyavállalat tekintetében a tőke szabad mozgásának és a letelepedés szabadságának elvét?

b)

Az I. pontra adandó nemleges válasz esetén ezeket a cikkeket akként kell-e értelmezni, hogy azokat az ilyen rendszer mindazonáltal sérti, mivel figyelembe kellene venni a részvényesek helyzetét is amiatt, hogy az adóelőlegre tekintettel az ezen leányvállatoktól kapott és az anyavállalt által a részvényesei között újrafelosztott osztalékok összege ezen leányvállalatok letelepedésének — Franciaországon belüli vagy az Európai Közösség valamely más tagállamán belüli — helyétől függően változik, ily módon ez a rendszer visszatarthatja a részvényeseket az ezen anyavállalatba való beruházástól, és ebből eredően hatással lehet ezen vállalat tőkefelhalmozására, és arra késztetheti e vállalatot, hogy a Franciaországon kívüli más tagállamokban letelepedett leányvállalatok számára ne utaljon ki tőkét, vagy hogy ezekben az államokban ne hozzon létre ilyen leányvállalatokat? [eredeti 9. o.]

2.

Az I. pont 1) vagy 2) alpontjára adott igenlő válasz esetén, és ha az Európai Közösséget létrehozó szerződés 56. és 43. cikkét akként kell értelmezni, hogy azokat sérti az adóelőleg fent ismertetett rendszere, és hogy következésképpen a közigazgatás főszabály szerint köteles az ez alapján kapott összegeket visszatéríteni, amennyiben azok sértik a közösségi jogot, ez a jog ilyen rendszerben, amely önmagában nem jelenti az adóköteles által az adónak harmadik személyre történő áthárítását, tiltja-e:

a)

hogy a közigazgatás az anyavállalat által fizetett összeg visszatérítését megtagadja az alapján, hogy ez a visszatérítés az anyavállat számára jogalap nélküli gazdagodást jelentene,

b)

illetve nemleges válasz esetén azt, hogy az, hogy az anyavállalat által kifizetett összeg a számára nem jelent számviteli vagy adóterhet, hanem csupán a részvényesek között újrafelosztható összegből vonandó le, felhozható legyen ezen összegnek a társaság számára történő visszatérítése ellen?

3.

Az I. és II. pontban foglalt kérdésekre adott válaszra tekintettel az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés közösségi elveit sérti-e, hogy az olyan összegek visszatérítése, amelyek az anyavállalt általi újrafelosztást lehetővé tevő osztalékok tekintetében ugyanazon adórendszer alkalmazását biztosíthatják, függetlenül attól, hogy ezen osztalékok a Franciaországban vagy az Európai Közösség valamely más tagállamában letelepedett leányvállalattól származnak, ahhoz a feltételhez köthető, hogy — adott esetben a Franciaország és a leányvállalat székhelye szerinti tagállam között alkalmazandó, az információcserére vonatkozó kétoldalú egyezmény rendelkezéseitől eltekintve — az adóköteles személy minden egyes vitatott osztalékkal kapcsolatban benyújtja a kizárólag általa megőrzendő dokumentumokat, különösen az Európai Közösség Franciaországon kívüli más tagállamaiban székhellyel rendelkező leányvállalatok által szerzett nyereség alapján ténylegesen kivetett adó mértékére és a ténylegesen megfizetett adó összegére vonatkozóan, jóllehet a franciaországi székhelyű leányvállalatok tekintetében ezen igazolásokat — a közigazgatás számára ismertek lévén — nem kell benyújtani?