20.11.2010 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 317/15 |
A Törvényszék (kibővített harmadik tanács) T-425/04., T-444/04., T-450/04. és T-456/04. sz., Franciaország és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2010. május 21-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2010. augusztus 5-én benyújtott fellebbezés
(C-401/10. P. sz. ügy)
()
2010/C 317/28
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: C. Giolito, D. Grespan és S. Thomas meghatalmazottak)
A többi fél az eljárásban: Francia Köztársaság, France Télécom SA, Bouygues SA, Bouygues Télécom SA, Association française des opérateurs de réseaux et services de télécommunications (AFORS Télécom)
A fellebbező kérelmei
— |
A Bíróság helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszékének (kibővített harmadik tanács) a T-425/04., T-444/04., T-450/04. és T-456/04. sz. egyesített ügyekben 2010. május 21-én hozott, a Bizottsággal 2010. május 25-én faxon közölt ítéletét annyiban, amennyiben a Törvényszék:
|
— |
a Bíróság újbóli vizsgálat céljából utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé; |
— |
a Bíróság a költségekről egyelőre ne határozzon. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A Bizottság a fellebbezése alátámasztására három jogalapra hivatkozik.
Első jogalapjával a Bizottság előadja, hogy a Törvényszék ítélete több kérdésben is ellentmondásos indokolást tartalmaz. Erről van szó különösen akkor, amikor a Törvényszék a megtámadott ítéletben úgy ítéli meg, hogy a nyilatkozatok, ideértve a részvényesi előleg 2002. december 4-i bejelentését, a France Télécom által kapott előny fennállásának vizsgálata keretében a maguk összességében értékelhetők, míg az állami források elkötelezésének vizsgálata keretében úgy véli, hogy a részvényesi előleg bejelentése és az állam által korábban tett különböző nyilatkozatok között jelentős törés van.
Négy részből álló második jogalapjával a Bizottság arra hivatkozik, hogy a Törvényszék több tekintetben is megsértette az EK 87. cikk (1) bekezdésének az EK 230. cikkel összefüggésben értelmezett rendelkezéseit. Így a Törvényszék tévesen értelmezte a támogatás fogalmát, amikor az előny és az állami források elkötelezése között szoros összefüggést követelt meg (első rész), továbbá amikor nem ismerte el, hogy a francia állam a részvényesi szerződés bejelentésével és a France Télécomnak tett ajánlatával állami forrásokat kötelezett el (második rész), és amikor nem vizsgálta meg a körültekintő magánbefektető kritériumát annak eldöntésekor, hogy a France Télécom előnyhöz jutott-e, vagy sem (harmadik rész). Ezenkívül a Törvényszék figyelmen kívül hagyta, hogy a Bizottság összetett gazdasági elemzések végzése során mérlegelési mozgástérrel rendelkezik, és a megtámadott határozatot célszerűségi szempontból felülvizsgálta (negyedik rész).
Harmadik jogalapjával a Bizottság arra hivatkozik, hogy a Törvényszék eltorzította a megtámadott határozatot, amikor úgy vélte, hogy annak a France Télécom számára a 9 milliárd eurós hitelkeretre vonatkozóan tett ajánlatból eredő elkülönült előny fennállását is meg kellett volna indokolnia, valamint amikor megállapította, hogy a 2002 júliusa óta tett nyilatkozatok és a részvényesi előlegre vonatkozó szerződés 2002. december 4-i bejelentése között jelentős törés van.
(1) HL L 257., 11. o.