EU tax law WEB Wheels Common Investment Fund Trustees és társai - C-424/11

—

a Wheels Common Investment Fund Trustees Ltd és társai képviseletében P. Lasok QC, A. Brown solicitor megbízásából,

—

az Egyesült Királyság Kormánya képviseletében C. Murrell, meghatalmazotti minőségben, segítője: R. Hill barrister,

—

az Európai Bizottság képviseletében R. Lyal és C. Soulay, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (HL L 145., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 23. o.) 13. cikke B. része d) pontja 6. alpontjának és a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL L 347., 1. o.) 135. cikke (1) bekezdése g) pontjának az értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a Wheels Common Investment Fund Trustees Ltd és társai, valamint a Commissioners for Her Majesty’s Revenue and Customs (a továbbiakban: Commissioners) között annak tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő, hogy az utóbbi megtagadta a Wheels Common Investment Fund Trustees Ltd és társai részére nyújtott vagyonkezelési szolgáltatások hozzáadottérték-adó (a továbbiakban: héa) alóli mentesítését.

3

A hatodik irányelvet hatályon kívül helyezte a 2006/112 irányelv, amely 2007. január 1-jén lépett hatályba. Mivel az alapügy tárgyát a 2004. július 1-je és 2007. június 30-a közötti időszak képezi, az alapügyre az említett két irányelv alkalmazandó.

4

A hatodik irányelv 13. cikke B. része d) pontja 6. alpontjának és a 2006/112 irányelv 135. cikke (1) bekezdése g) pontjának szövege lényegében azonos. E rendelkezések értelmében a tagállamok mentesítik a héa alól „a tagállamok által meghatározott befektetési alapok kezelés[ét]”.

5

A 2006/112 irányelv 135. cikke (1) bekezdésének g) pontját az alapeljárásban szóban forgó tényállás megvalósulásának időpontjában a hozzáadottérték-adóról szóló 1994. évi törvény (Value Added Tax Act 1994) 9. melléklete 5. csoportjának 9. és 10. pontja ültette át, mely utóbbiak szerint mentesül az adó alól:

6

A C-363/05. sz., JP Morgan Fleming Claverhouse Investment Trust Plc és The Association of Investment Trust Companies ügyben 2007. június 28-án hozott ítéletben (EBHT 2007., I-5517. o.) (a továbbiakban: Claverhouse-ügy) kimondottak figyelembevétele céljából az említett 9. és 10. pont alkalmazási körét a hozzáadottérték-adóról szóló 2008. évi (Adó) rendelettel (Value Added Tax [Finance] [no 2] Order 2008) 2008. október 1-jei hatállyal kiszélesítették. Az említett pontok értelmében a jövőben adómentes az OEIC és AUT formában működő kollektív befektetési alapok kezelése, valamint az olyan zártvégű kollektív befektetési társaságok kezelése, mint az investment trust companies (a továbbiakban: ITC).

7

A hozzáadottérték-adóról szóló 1994. évi törvény 9. mellékletének 5. csoportjához kapcsolt 6. megjegyzés úgy rendelkezik, hogy az OEIC és az AUT meghatározása a pénzügyi szolgáltatásokról és pénzpiacokról szóló 2000. évi törvényben (Financial Services and Markets Act) szerepel.

8

Az utóbbi törvény XVII. része a 235-237. cikkben többek között az alábbiakról rendelkezik:

„235.

Kollektív befektetési rendszerek

(1)   Ebben a részben »kollektív befektetési vállalkozás« alatt értendő mindennemű vagyonra – ideértve a pénzt is – vonatkozó ügylet, amelynek célja vagy eredménye, hogy az azokban részt vevő személyek (akár úgy, hogy az egész vagyonnak vagy bármely részének tulajdonosaivá válnak, akár egyéb módon) részesülnek abból a nyereségből vagy bevételből, amely a vagyon vagy az ilyen nyereségből vagy bevételből kifizetett összegek megszerzéséből, megtartásából, kezeléséből vagy rendelkezésre tartásából származik.

(2)   Az ügyleteknek olyanoknak kell lenniük, hogy az azokban részt vevő személyeknek (»résztvevők«) ne legyen napi ellenőrzési joguk a vagyon kezelése felett, függetlenül attól, hogy joguk van-e arra, hogy velük egyeztessenek, vagy hogy utasításokat adjanak.

(3)   Az ügyleteknek továbbá az alábbi jellemzők egyikével vagy mindegyikével kell rendelkezniük:

[…]

236.

Nyíltvégű befektetési társaságok

(1)   Ebben a részben a »nyíltvégű befektetési társaság« olyan kollektív befektetési vállalkozást jelent, amely megfelel mind a vagyoni, mind a befektetési feltételeknek.

(2)   A vagyoni feltétel, hogy a vagyon ténylegesen olyan jogi személy (body corporate, a továbbiakban: BC) tulajdona legyen, és annak vagy megbízottjának kezelése alatt álljon, amelynek célja ezen alapok befektetése azzal a szándékkal, hogy

[…]

237.

Egyéb meghatározások

[…]

(3)   Ebben a részben

»authorised unit trust« az olyan unit trust (kollektív befektetési alap rendszer), amelyet a jelen törvény alkalmazásában a 243. cikk szerint hatályos engedélyezési határozattal engedélyeztek;

»engedélyezett nyíltvégű befektetési társaság« a 262. cikk szerinti szabályozás alapján létrehozott társaság, amely engedélyezési határozattal rendelkezik az említett cikk (2) bekezdésének l) pontja alapján az ilyen szabályozásban foglalt bármely rendelkezés szerint;

[...]”

9

A Wheels Common Investment Fund Trustees Ltd (a továbbiakban: Wheels) azon alap „trustee”-ja, amelyekben a Ford Motor Company vállalkozás által a nemzeti jogszabályokból és a kollektív szerződésekből eredő kötelezettségei teljesítése érdekében létrehozott vállalati magánnyugdíjrendszerek eszközeit gyűjtik össze befektetési céllal.

10

Az egyes rendszerek a volt munkavállalók meghatározott kategóriája részére nyugdíjat biztosítanak, amelyet a tagok utolsó munkabére és a vállalkozásnál általuk eltöltött idő alapján számítanak ki. Alkalmazásuk idején a – minden munkavállaló részére a csatlakozás kötelezettsége nélkül nyitott – rendszer tagjai a munkabérükből levont, rögzített összegű járulékot fizetnek. A munkáltató szintén fizet hozzájárulást olyan összeg erejéig, amely elegendő a nyugdíjellátások fennmaradó költségei finanszírozásának biztosításához.

11

A tényállás megvalósulása idején a Capital International Limited alapkezelési szolgáltatásokat nyújtott a Wheels részére. Az Egyesült Királyság héára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseinek megfelelően a héát kiszámlázta a Wheels részére, és azt e címen megfizette a Commissioners részére.

12

2007 szeptemberében a Claverhouse-ügyben hozott ítélet meghozatalát követően a Capital International Limited kérte a Commissionerstől az általa nyújtott alapkezelési szolgáltatások teljesítéséhez kapcsolódó héa visszatérítését arra való hivatkozással, hogy e szolgáltatások az érintett időszakban a 2006/112 irányelv 135. cikke (1) bekezdésének g) pontjában vagy a hatodik irányelv 13. cikke B. része d) pontjának 6. alpontjában szereplő adómentesség hatálya alá tartoztak.

13

2008. január 2-i határozatával a Commissioners a fenti kérelmet elutasította. A Wheels ezt követően keresetet nyújtott be az említett határozat ellen a First-tier Tribunal (Tax Chamber) előtt. Noha a kérdést előterjesztő bíróság szerint a Wheels részére nyújtott szolgáltatások „kezelési” szolgáltatások a hatodik irányelv 13. cikke B. része d) pontjának 6. alpontjában és a 2006/112 irányelv 135. cikke (1) bekezdésének g) pontjában szereplő adómentesség értelmében, kétségei vannak afelől, hogy a Wheels tulajdonában álló alapok az említett adómentesség értelmében vett „közös befektetési alapoknak” minősülnek-e.

14

E körülmények között a First-tier tribunal (Tax Chamber) az eljárás felfüggesztéséről határozott, és előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

15

Kérdéseivel a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra kíván választ kapni, hogy a hatodik irányelv 13. cikke B. része d) pontjának 6. alpontja és a 2006/112 irányelv 135. cikke (1) bekezdésének g) pontja értelmében vett „közös befektetési alapok” fogalma alá tartoznak-e, és ha igen, milyen feltételek mellett, valamely nyugdíjrendszer eszközei és azon befektetési alap, amelybe azokat összegyűjtik.

16

Először is emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a többek között a hatodik irányelv 13. cikke B. része d) pontjának 6. alpontjában és a 2006/112 irányelv 135. cikke (1) bekezdésének g) pontjában foglalt adómentességek az uniós jog autonóm fogalmai, amelyeket a héarendszer egyes tagállamokban történő eltérő alkalmazásának elkerülése céljából főszabály szerint egységesen kell meghatározni, és ebből következően a tagállamok nem módosíthatják az adómentességek tartalmát, azonban más a helyzet akkor, ha a jogalkotó a tagállamokra bízta valamely adómentesség egyes kifejezéseinek meghatározását (lásd ebben az értelemben a C-169/04. sz. Abbey National ügyben 2006. május 4-én hozott ítélet [EBHT 2006., I-4027. o.] 38. és 39. pontját, valamint a fent hivatkozott Claverhouse-ügyben hozott ítélet 19. és 20. pontját). Márpedig e rendelkezések a tagállamokra ruházzák a „közös befektetési alapok” fogalmának meghatározására vonatkozó hatáskört (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Abbey National ügyben hozott ítélet 40. és 41. pontját, valamint a fent hivatkozott Claverhouse-ügyben hozott ítélet 43. pontját).

17

A tagállamok számára ily módon elismert fogalommeghatározási hatáskörnek azonban korlátját jelenti az uniós jogalkotó által a mentességre alkalmazott fogalmak sérelmének tilalma (lásd a fent hivatkozott Claverhouse-ügyben hozott ítélet 21. pontját). A tagállam nevezetesen nem választhatja ki a közös befektetési alapok közül azokat, amelyek adómentességet élveznek, és azokat, amelyek nem, anélkül hogy ne tagadná magát a „közös befektetési alapok” kifejezést. Az említett rendelkezések tehát nem hatalmazzák fel arra, hogy belső jogában határozza meg a „közös befektetési alapok” fogalmának megfelelő alapokat (lásd a fent hivatkozott Claverhouse-ügyben hozott ítélet 41–43. pontját).

18

A „közös befektetési alapok” fogalmának meghatározására a tagállamoknak elismert hatáskört a hatodik irányelv és a 2006/112 irányelv céljának, valamint közös héarendszerre irányadó adósemlegesség elvének tiszteletben tartásával is kell gyakorolni (lásd a fent hivatkozott Claverhouse-ügyben hozott ítélet 22. és 43. pontját).

19

E tekintetben egyfelől arra kell rámutatni, hogy a befektetési alapok kezeléséhez kapcsolódó ügyletek adómentességének célja különösen az, hogy a héa költségeinek kizárásával, a befektetési vállalkozások által megkönnyítse a befektetők számára az értékpapírok vásárlását, és ily módon biztosítsa, hogy a közös héarendszer adózási szempontból semlegesen kezeli az értékpapírokba történő közvetlen, illetve a kollektív befektetési vállalkozások közvetítésével történő befektetésre vonatkozó döntéseket (lásd a fent hivatkozott Abbey National ügyben hozott ítélet 62. pontját és a fent hivatkozott Claverhouse-ügyben hozott ítélet 45. pontját)

20

Másfelől az adósemlegesség elvét illetően, ezen elv tiltja, hogy az azonos tevékenységet végző gazdasági szereplőket eltérően kezeljék a héa kivetése során (lásd ebben az értelemben a C-382/02. sz. Cimber Air ügyben 2004. szeptember 16-án hozott ítélet [EBHT 2004., I-8379. o.] 23. és 24. pontját, a C-280/04. sz. Jyske Finans ügyben 2005. december 8-án hozott ítélet [EBHT 2005., I-10683. o.] 39. pontját, a fent hivatkozott Abbey National ügyben hozott ítélet 56. pontját, valamint a fent hivatkozott Claverhouse-ügyben hozott ítélet 29. pontját).

21

Ezenkívül rá kell mutatni, hogy ezen elv nem követeli meg, hogy azonos ügyletekről legyen szó. Az állandó ítélkezési gyakorlatból következően ugyanis ezen elv azt is tiltja, hogy az egymással versenyző hasonló szolgáltatásokat a héa szempontjából eltérően kezeljék (lásd különösen a C-109/02. sz., Bizottság kontra Németország ügyben 2003. október 23-án hozott ítélet [EBHT 2003., I-12691. o.] 20. pontját; a C-453/02. és C-462/02. sz., Linneweber és Akritidis egyesített ügyekben 2005. február 17-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-1131. o.] 24. pontját; a C-498/03. sz., Kingscrest Associates és Montecello ügyben 2005. május 26-án hozott ítélet [EBHT 2005., I-4427. o.] 54. pontját; a C-106/05. sz. L.u.p.-ügyben 2006. június 8-án hozott ítélet [EBHT 2006., I-5123. o.] 32. pontját; C-246/04. sz. Turn- und Sportunion Waldburg ügyben 2006. január 12-én hozott ítélet [EBHT 2006., I-589. o.] 33. pontját; a C-443/04. és C-444/04. sz., Solleveld és van den Hout-van Eijnsbergen egyesített ügyekben 2006. április 27-én hozott ítélet [EBHT 2006., I-3617. o.] 39. pontját, valamint a fent hivatkozott Claverhouse-ügyben hozott ítélet 46. pontját).

22

Meg kell tehát határozni, hogy az a befektetési alap, amelyben valamely magánnyugdíjrendszer eszközeit gyűjtik össze, és amely olyan jellemzőkkel rendelkezik, mint amelyeket az alapügyben szóban forgó alap mutat, azonos-e azokkal az alapokkal, amelyek a hatodik irányelv 13. cikke B. része d) pontjának 6. alpontja és a 2006/112 irányelv 135. cikke (1) bekezdésének g) pontja értelmében befektetési alapoknak minősülnek, vagy olyan mértékben hasonló az utóbbiakhoz, hogy azokkal versenyben áll.

23

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az ÁÉKBV irányelv értelmében átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásoknak minősülő alapok közös befektetési alapoknak minősülnek (lásd ebben az értelemben különösen a C-44/11. sz. Deutsche Bank ügyben 2012. július 19-én hozott ítélet 32. pontját). Ahogyan a hivatkozott irányelv 1. cikkének (2) bekezdéséből következik, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások valójában olyan vállalkozások, amelyeknek az AUT-hoz és az OEIC-hez hasonlóan (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Claverhouse-ügyben hozott ítélet 50. pontját) – a hatodik irányelv 13. cikke B. része d) pontjának 6. alpontjában és a 2006/112 irányelv 135. cikke (1) bekezdésének g) pontjában szabályozott adómentesség által követett célnak megfelelően – kizárólagos célja a befektetőktől nyilvánosan bevont tőke átruházható értékpapírokba történő befektetése.

24

Ezenkívül szintén közös befektetési alapoknak kell minősíteni azon alapokat, amelyek anélkül, hogy az ÁÉKBV irányelv értelmében vett kollektív befektetési vállalkozásoknak minősülnének, az utóbbiakkal azonos jellemzőkkel rendelkeznek, és ily módon ugyanazon műveleteket végzik, vagy legalább oly mértékben hasonló vonásokat mutatnak, hogy versenyhelyzetbe kerülnek velük (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Abbey National ügyben hozott ítélet 53–56. pontját, valamint a fent hivatkozott Claverhouse-ügyben hozott ítélet 48–51. pontját).

25

Márpedig az olyan befektetési alap, mint amelyről az alapügyben is szó van, és amelyben valamely magánnyugdíjrendszer egyközeit gyűjtik össze, nem tekinthető kollektív befektetési vállalkozásnak az ÁÉKBV irányelv értelmében. Az ilyen alap ugyanis nem nyilvános, hanem az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból következően a munkavállaláshoz kapcsolódó olyan előnyt képez, amelyben a munkáltatók kizárólag munkavállalóikat részesítik. Az ilyen alap tehát nem azonos azon alapokkal, amelyek a hatodik irányelv 13. cikke B. része d) pontjának 6. alpontja és a 2006/112 irányelv 135. cikke (1) bekezdésének g) pontja értelmében befektetési alapoknak minősülnek.

26

Az ilyen befektetési alap az ÁÉKBV irányelvben meghatározott kollektív befektetési vállalkozásokhoz sem hasonló olyan mértékben, hogy azokkal versenyhelyzetben állna. Számos jellemzőben eltérnek ugyanis, és ennek folytán nem ugyanazon igényeket elégítenek ki.

27

Közelebbről az olyan nyugdíjrendszer tagjai, mint amelyről az alapügyben is szó van, nem viselik azon befektetési alap kezelésének kockázatát, amelyben az említett rendszer eszközeit összegyűjtik, azon magánbefektetőktől eltérően, akik javaikat valamely kollektív befektetési vállalkozásnál fektetik be (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Claverhouse-ügyben hozott ítélet 50. pontját). Míg az olyan nyugdíjrendszerben tagsággal rendelkező munkavállaló által megszerezhető nyugdíj, mint amelyről az alapügyben is szó van, semmilyen tekintetben nem függ a rendszer eszközeinek értékétől és a rendszer kezelői által eszközölt befektetések eredményétől, hanem az a munkáltató alkalmazásában eltöltött idő és a munkabér összege alapján előre meghatározott, a kollektív befektetési vállalkozásban részesedést szerző személyek által várható hozam az alap kezelői által a részesedések tulajdonlásának idején eszközölt befektetések eredmények függvénye.

28

Ezenkívül az olyan magánnyugdíjrendszer, mint amelyről az alapügyben is szó van, a kollektív befektetési vállalkozástól a munkáltató szempontjából is különbözik. Az utóbbi nincs összehasonlítható helyzetben valamely kollektív befektetési vállalkozás befektetőjével, mivel – jóllehet neki is viselnie kell a rendszer kezelői által eszközölt befektetések pénzügyi következményeit – az általa a nyugdíjrendszerbe befizetett hozzájárulások annak egy módját jelentik számára, hogy teljesítse a munkavállalói felé fennálló törvényi kötelezettségeit.

29

A fenti megfontolásokra tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a hatodik irányelv 13. cikke B. része d) pontjának 6. alpontját és a 2006/112 irányelv 135. cikke (1) bekezdésének g) pontját úgy kell értelmezni, hogy a valamely nyugdíjrendszer eszközeit összegyűjtő befektetési alap nem tartozik a fent hivatkozott rendelkezések értelmében vett olyan „befektetési alap” fogalmába, amelynek a kezelése az említett irányelvek céljára és az adósemlegesség elvére tekintettel mentesíthető a héa alól, mivel a tagok nem viselik az említett alap kezelésének kockázatát, és a munkáltató által a nyugdíjrendszerbe befizetett hozzájárulások annak egy módját jelentik számára, hogy teljesítse a munkavállalói felé fennálló törvényi kötelezettségeit.

30

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv 13. cikke B. része d) pontjának 6. alpontját és a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 135. cikke (1) bekezdésének g) pontját úgy kell értelmezni, hogy a valamely nyugdíjrendszer eszközeit összegyűjtő befektetési alap nem tartozik a fent hivatkozott rendelkezések értelmében vett olyan „befektetési alap” fogalmába, amelynek a kezelése az említett irányelvek céljára és az adósemlegesség elvére tekintettel mentesíthető a héa alól, mivel a tagok nem viselik az említett alap kezelésének kockázatát, és a munkáltató által a nyugdíjrendszerbe befizetett hozzájárulások annak egy módját jelentik számára, hogy teljesítse a munkavállalói felé fennálló törvényi kötelezettségeit.

Aláírások