11.2.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 39/18 |
2011. december 2-án benyújtott kereset — GFKL Financial Services kontra Bizottság
(T-620/11. sz. ügy)
2012/C 39/35
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: GFKL Financial Services AG (Essen, Németország) (képviselők: M. Schweda, S. Schultes-Schnitzlein, J. Eggers és M. Knebelsberger ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
— |
semmisítse meg a Németország által nyújtott C 7/2010 (korábbi CP 250/2009 és NN 5/2010) állami támogatásról (KStG, szanálási rendelkezés) szóló eljárásban 2011. január 26-án hozott végleges európai bizottsági határozatot, C(2011) 275. sz. dokumentum (HL L 235., 26. o.); |
— |
az alperest kötelezze az eljárási költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes lényegében az alábbiakra hivatkozik:
1. |
Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértése: a szanálási rendelkezés nem minősül állami támogatásnak
|
2. |
Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértése: a felperesek nem kapnak állami forrásokból származó juttatást Ezzel kapcsolatban a felperes úgy érvel, hogy a szanálási rendelkezéssel fenntartott veszteségelhatárolásokban nincs az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami forrásokból származó juttatás, mivel a szanálási rendelkezéssel nem juttatnak vagyoni előnyt, hanem csupán arról van szó, hogy nem gördítenek akadályt az eleve fennálló vagyoni helyzet elé. |
3. |
Az indokolási kötelezettség megszegése A felperes e tekintetben előadja, hogy a megtámadott határozat lényeges alaki előírásokat sért. A felperes álláspontja szerint az alperes nem indokolta elfogadható módon az alapul vett referenciarendszert. Ezenkívül az alapul szolgáló német társaságiadó-jog alperesi elemzése során elkövetett számos hiba összességében azt eredményezi, hogy nem világosak az alperes fő érvei. A felperes azt állítja, hogy a megtámadott határozatban nem egyértelműek azok a ténybeli és jogi körülmények, amelyekre az alperes azon álláspontját alapozta, hogy a szanálási rendelkezés támogatást valósít meg. |
4. |
A bizalomvédelem elvének megsértése Ezzel kapcsolatban a felperes úgy érvel, hogy a megtámadott határozat még a tekintetben is jogsértő, hogy az (állítólagos) támogatások haladéktalan és tényleges visszatéríttetését rendeli el, anélkül hogy lehetővé tenné Németországnak, hogy figyelembe vegye, hogy a kedvezményezettek jogosan bíztak a kedvezmény fennállásában. A megtámadott határozat ennyiben sérti a bizalomvédelem íratlan uniós jogi elvét. |