28.4.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 129/9 |
A Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia) által 2014. január 15-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – X kontra Staatssecretaris van Financiën
(C-14/14. sz. ügy)
2014/C 129/12
Az eljárás nyelve: holland
A kérdést előterjesztő bíróság
Hoge Raad der Nederlanden
Az alapeljárás felei
Felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: X
Ellenérdekű fél: Staatssecretaris van Financiën
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1) |
Olyan esetben, mint amely a jelen ügyben szerepel, amelyben a forrás szerinti állam a kifizetett osztalékból levonta az osztalékadót, az EUMSZ 63. cikk alkalmazásakor az osztalékból származó jövedelmet terhelő azon jövedelemadóra is ki kell-e terjednie a belföldi és a külföldi illetőségű személyek közötti összehasonlításnak, amelyből a belföldi illetőségű személyek esetében levonják az osztalékadót? |
2) |
Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén annak értékelésekor, hogy a tényleges adóteher magasabb-e egy külföldi illetőségű személy, mint egy belföldi illetőségű személy tekintetében, a külföldi illetőségű személytől levont holland osztalékadót és a belföldi illetőségű személy által fizetendő azon holland jövedelemadót kell-e összehasonlítani, amelyet az osztalékfizetés évében a holland társaságokban meglévő teljes befektetésijegy-állományból számított átalányjövedelem alapján számítanak ki, vagy másik összehasonlítási alap alkalmazását kívánja-e meg az Európai Unió joga? Ezen összehasonlítás elvégzésekor a belföldi illetőségű személy adómentes jövedelmét is figyelembe kell-e venni, és ha igen, mennyiben (lásd a Bíróság C-181/12. sz. Welte-ügyben 2013. október 17-én hozott ítéletét)? |
3) |
Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén annak értékelésekor, hogy az esetlegesen hátrányosan megkülönböztető forrásadó a forrás szerinti állam által kötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján hatásosan semlegesítődik-e, elegendő-e, hogy i. e kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény adómérséklést ír elő a lakóhely szerinti államban a forrásadó beszámítása útján, és hogy a konkrét esetben, jóllehet e lehetőség nem korlátlan, ii. a lakóhely szerinti állam által biztosított adómérséklés, mivel csak az osztalékok nettó összegét adóztatják, a forrásadó hátrányosan megkülönböztető részének teljes kompenzációját eredményezi? |