EU tax law WEB SECIL - C-464/14

2.2.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 34/2

1)

A Tunéziával kötött megállapodás (1) 31. cikke olyan világos, pontos, illetve feltétel nélküli, és mint ilyen, azonnali hatállyal alkalmazandó szabályt képez-e, amely alapján a jelen esetre alkalmazni kell a letelepedéshez való jogot?

2)

Igenlő válasz esetén, a szóban forgó rendelkezésben előírt letelepedéshez való jog a felperes által hivatkozott következményekkel jár-e olyan értelemben, hogy megsértése esetén a CIRC 46. cikk (1) bekezdése szerinti teljes levonás mechanizmusát kell-e alkalmazni azon osztalék tekintetében, amelyet a felperes a tunéziai leányvállalatától kapott?

3)

A Tunéziával kötött megállapodás 34. cikke olyan világos, pontos, illetve feltétel nélküli, és mint ilyen, azonnali hatállyal alkalmazandó szabályt képez-e, amely alapján a tőke szabad mozgását alkalmazni kell a jelen esetre, és e szerint úgy kell-e tekinteni, hogy a felperes által végzett befektetés ennek hatálya alá tartozik?

4)

Igenlő válasz esetén, az említett rendelkezésben előírt tőke szabad mozgása a felperes által hivatkozott következményekkel jár-e abban az értelemben, hogy előírja a tunéziai leányvállalattól kapott osztalékok tekintetében a CIRC 46. cikk (1) bekezdésében megállapított teljes levonás mechanizmusának alkalmazását?

5)

A Tunéziával kötött megállapodás 89. cikke meghatározza-e a fent előterjesztett kérdésekre adandó igenlő választ?

6)

Igazolható-e a Société des Ciments de Gabés által fizetett osztalékokra vonatkozó korlátozó bánásmód, tekintettel arra, hogy Tunézia esetében nem létezik a közvetlen adóztatás területén a tagállamok illetékes hatóságainak kölcsönös segítségnyújtásáról szóló, 1977. december 19-i 77/799/EGK tanácsi irányelvben (2) előírt együttműködési keret?

7)

A Libanonnal kötött megállapodás 31. cikke ugyanezen megállapodás 34. cikkével összefüggésben értelmezve olyan világos, pontos, illetve feltétel nélküli, és mint ilyen, azonnali hatállyal alkalmazandó szabályt képez-e, amely alapján a jelen esetre alkalmazni kell a tőke szabad mozgását?

8)

Igenlő válasz esetén, az említett rendelkezésekben előírt tőke szabad mozgása a felperes által hivatkozott következményekkel jár-e abban az értelemben, hogy előírja a libanoni leányvállalattól kapott osztalékok tekintetében a CIRC 46. cikk (1) bekezdésében megállapított teljes levonás mechanizmusának alkalmazását?

9)

A Libanonnal kötött megállapodás (3) 103. cikke meghatározza-e a fent előterjesztett kérdésekre adandó igenlő választ?

10)

Igazolható-e a Ciments de Sibline, S.A.L. által fizetett osztalékokra vonatkozó korlátozó bánásmód, tekintettel arra, hogy Libanon esetében nem létezik a közvetlen adóztatás területén a tagállamok illetékes hatóságainak kölcsönös segítségnyújtásáról szóló, 1977. december 19-i 77/799/EGK tanácsi irányelvben előírt együttműködési keret?

11)

A jelen esetben alkalmazható-e az EK 56. cikk (jelenleg az EUMSZ 63. cikk), és igenlő válasz esetén, az e rendelkezésben szereplő tőke szabad mozgása következtében, a 2009-es üzleti évben, a Société des Ciments de Gabés, S.A. és a Ciments de Sibline S.A.L. által a felperes javára fizetett osztalékra a CIRC 46. cikk (1) bekezdésében előírt teljes levonás mechanizmusa, vagy alternatívaként az ugyanezen rendelkezés (8) bekezdésében meghatározott részleges levonás mechanizmusát kell-e alkalmazni?

12)

Noha megállapítható, hogy a jelen esetre alkalmazható a tőke szabad mozgásának elve, az akkor hatályos portugál szabályozásban előírt, gazdasági értelemben vett kettős adóztatás elkerülése vagy mérséklése mechanizmusainak alkalmazása a szóban forgó osztalékok tekintetében mellőzhető-e azon körülmény igazolása alapján, amely szerint Tunézia és Libanon esetében nincs a közvetlen adóztatás területén a tagállamok illetékes hatóságainak kölcsönös segítségnyújtásáról szóló, 1977. december 19 i 77/799/EGK tanácsi irányelvben előírt együttműködési keret?

13)

Ellentétes-e az EK 57. cikk (jelenleg EUMSZ 64. cikk) (1) bekezdése szerinti standstill klauzula rendelkezése a tőke szabad mozgása elvének alkalmazásával, amely a felperes által előadott következményekkel jár?

14)

Mellőzni kell-e az EK 57. cikk (1) bekezdése (jelenleg EUMSZ 64. cikk (1) bekezdése) szerinti standstill klauzula alkalmazását azért, mert időközben bevezették a szerződéses jellegű befektetésekre vonatkozó adókedvezmények rendszerét – EBF 41. cikk (5) bekezdésének b) pontja – és az EBF 42. cikkben a PALOP-országaiból és Kelet-Timorból származó osztalékok tekintetében előírt szabályozást?