BG
ES
CS
DA
DE
ET
EL
EN
FR
HR
IT
LV
LT
HU
MT
NL
PL
PT
RO
SK
SL
FI
SVInfo
- Referral date: 22-11-2019
- Show case reference
- Opinion date: 18-03-2021
- Ruling date: 09-09-2021
References in this case
Highlight in text
GoIdeiglenes változat
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács)
2021. szeptember 9.(*)
„Előzetes döntéshozatal – Hozzáadottérték-adó (héa) – 2006/112/EK irányelv – 69. cikk – Héafizetési kötelezettség – Közösségen belüli üzemanyag-beszerzés – A héa előrehozott megfizetésére vonatkozó kötelezettség – 206. cikk – Az »időközi fizetés« fogalma – 273. cikk – A héa pontos beszedése és az adócsalás elleni küzdelem – A tagállamok mérlegelési mozgástere”
A C-855/19. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Naczelny Sąd Administracyjny (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Lengyelország) a Bírósághoz 2019. november 22-én érkezett, 2019. október 17-i határozatával terjesztett elő
a G. sp. z o.o.
és
a Dyrektor Izby Administracji Skarbowej we Wrocławiu
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (ötödik tanács),
tagjai: E. Regan tanácselnök (előadó), M. Ilešič, Juhász E., C. Lycourgos és I. Jarukaitis bírák,
főtanácsnok: H. Saugmandsgaard Øe,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
tekintettel az írásbeli szakaszra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– a G. sp. z o.o. képviseletében M. Kalinowski radca prawny,
– a Dyrektor Izby Administracji Skarbowej w Bydgoszczy képviseletében B. Kołodziej és T. Wojciechowski, meghatalmazotti minőségben,
– a lengyel kormány képviseletében B. Majczyna, meghatalmazotti minőségben,
– az Európai Bizottság képviseletében M. Siekierzyńska és J. Jokubauskaitė, meghatalmazotti minőségben,
a főtanácsnok indítványának a 2021. március 18-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az EUMSZ 110. cikknek, valamint a 2010. július 13-i 2010/45/EU tanácsi irányelvvel (HL 2010. L 189., 1. o.) módosított, a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL 2006. L 347., 1. o.; helyesbítések: HL 2007. L 335., 60. o.; HL 2015. L 323., 31. o.; a továbbiakban: héairányelv) 69., 206. és 273. cikkének az értelmezésére vonatkozik.
2 E kérelmet a G. sp. z o.o. és a Dyrektor Izby Administracji Skarbowej w Bydgoszczy (a bydgoszczyi adóhivatal igazgatója, Lengyelország; a továbbiakban: adóhatóság) között a Közösségen belüli üzemanyag-beszerzések utáni hozzáadottérték-adó (héa) előrehozott megfizetésére vonatkozó kötelezettség tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő.
Jogi háttér
Az uniós jog
3 A héairányelv 62. cikke értelmében:
„Ezen irányelv alkalmazásában:
1. »adóztatandó tényállás« az az esemény, amely bekövetkezésekor az adófizetési kötelezettség keletkezésének törvényes feltételei megvalósulnak;
2. »az adófizetési kötelezettség« azon időpontban keletkezik, amikor az adóhatóság törvény alapján jogosulttá válik, hogy az adófizetésre kötelezett személlyel szemben az adót követelje, függetlenül attól, hogy a tényleges megfizetés időben később is történhet.”
4 Ezen irányelv 68. cikke előírja:
„Az adóztatandó tényállás akkor valósul meg, amikor a Közösségen belüli termékbeszerzés megtörténik.
A Közösségen belüli termékbeszerzés abban az időpontban tekinthető megtörténtnek, amikor a hasonló termékek tagállamon belüli értékesítése megtörténtnek tekinthető.”
5 Az említett irányelv 69. cikke kimondja:
„A Közösségen belüli termékbeszerzés tekintetében a héa-fizetési kötelezettség a számla kibocsátásakor, vagy – amennyiben addig az időpontig nem bocsátottak ki számlát – a 222. cikk első bekezdésében említett határidő lejártakor keletkezik.”
6 Ugyanezen irányelv 206. cikke a következőképpen rendelkezik:
„Minden adófizetésre kötelezett adóalanynak a 250. cikkben előírt adóbevallás benyújtásakor kell megfizetnie a HÉA nettó összegét. A tagállamok azonban az összeg megfizetésére más határidőt is megállapíthatnak, vagy időközi fizetést írhatnak elő.”
7 A héairányelv 222. cikke értelmében:
„A 138. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően teljesített termékértékesítés vagy az olyan szolgáltatásnyújtás esetén, amelynél a héát a 196. cikk alapján a szolgáltatás igénybevevőjének kell megfizetnie, a számlát legkésőbb az adóztatandó tényállás bekövetkeztének hónapját követő hónap tizenötödik napján kell kibocsátani.
Egyéb termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások esetében a tagállamok számlakibocsátási határidőket írhatnak elő az adóalanyok számára.”
8 Ezen irányelv 250. cikke a következőket írja elő:
„(1) Minden adóalanynak HÉA-bevallást kell benyújtania, amely tartalmaz minden olyan adatot, amely a fizetendő adó, valamint az érvényesítendő adólevonás összegének megállapításához szükséges, beleértve – amennyiben ez az adóalap megállapításához szükséges – az adó és a levonások alapjául szolgáló ügyletek összértékét, továbbá az adómentes ügyletek értékét is.
[…]”
9 Az említett irányelv 273. cikke a következőket mondja ki:
„A tagállamok megállapíthatnak más kötelezettségeket is, amelyeket szükségesnek ítélnek a HÉA pontos behajtása és az adócsalás megakadályozása érdekében, arra a követelményre is figyelemmel, hogy az adóalanyok által teljesített belföldi és tagállamok közötti ügyleteket egyenlő bánásmódban kell részesíteni, és feltéve, hogy az ilyen kötelezettségek nem támasztanak a tagállamok közötti kereskedelemben a határátlépéssel összefüggő alaki követelményeket.
Az első albekezdésben [helyesen: bekezdésben] említett lehetőséget nem lehet a 3. fejezetben meghatározott kötelezettségeket meghaladó további számlázási kötelezettségek előírására felhasználni.”
A lengyel jog
10 A 2004. március 11-i ustawa o podatku od towarów i usługnak (a hozzáadottérték-adóról szóló törvény; Dz. U. 2016., 710. alszám; a tényállás időpontjában alkalmazandó változata (a továbbiakban: héatörvény) 20. cikkének (5) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„A Közösségen belüli termékbeszerzés esetén az adófizetési kötelezettség az adóalany által kibocsátott számla időpontjában, de legkésőbb a termékek beszerzésének hónapját követő hónap tizenötödik napján keletkezik […]”
11 A héatörvény 99. cikkének (11 a) bekezdése értelmében az e törvény 103. cikkének (5 a) bekezdése szerinti Közösségen belüli termékbeszerzés esetén az adóalany legkésőbb a fizetési kötelezettség keletkezésének hónapját követő hónap ötödik napján köteles a fizetendő adóösszegekre vonatkozó havi bevallást benyújtani a jövedéki adó kivetése tekintetében hatáskörrel rendelkező vámhatóság vezetőjének.
12 Az említett törvény 103. cikkének (5 a) bekezdése szerint:
„A 2008. december 6-i ustawa o podatku akcyzowym [a jövedéki adóról szóló törvény] 2. sz. mellékletében említett azon üzemanyagok Közösségen belüli beszerzése esetében, amelyek előállításához és értékesítéséhez az 1997. április 10-i ustawa – Prawo energetyczne [az energiáról szóló törvény] rendelkezései alapján engedély szükséges, az adóalany a vámhatóság vezetőjének felszólítása nélkül köteles az adó összegét kiszámítani, és azt a jövedéki adó megfizetése tekintetében hatáskörrel rendelkező vámhatóság számlájára megfizetni, a következők szerint:
1) a jövedéki termékek vonatkozó engedélyben meghatározott átvételi helyre történő beléptetésének időpontjától számított 5 napon belül, amennyiben a termékeket a bejegyzett címzett a Közösségen belül [a jövedéki adóról szóló, 2008. december 6-i törvény] rendelkezéseivel összhangban a jövedéki adóra vonatkozó rendelkezések szerinti adófelfüggesztéssel szerzi be;
2) az ilyen termékek adóraktár szerinti államtól eltérő tagállam területéről történő beléptetésének időpontjától számított 5 napon belül;
3) e termékeknek az ország területére történő beszállítása időpontjában, ha a termékek szállítására a jövedéki adóra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően adófelfüggesztési eljáráson kívül kerül sor.”
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
13 2016 decemberében a G. 20 alkalommal, összesen 3 190 874 m³ mennyiségben Közösségen belüli termékbeszerzést hajtott végre a 2710 19 43 KN-kód alá tartozó gázolajra vonatkozóan.
14 Az adóhatóság pontosította, hogy a G. által megvalósított, Közösségen belüli termékbeszerzések a héatörvény 103. cikkének (5 a) bekezdésében szereplő második, vagyis azon eset hatálya alá tartoznak, amikor a termékek adóraktárban történő elhelyezésére egy másik tagállam területéről kerül sor.
15 A G. a gázolajnak a nemzeti területre történő behozatalától számított öt napon belül e rendelkezést megsértve nem fizette meg az említett beszerzések után az összesen 1 530 766 złoty (PLN) (hozzávetőleg 345 000 euró) összegű héát. Egyébiránt e törvény 99. cikke (11 a) bekezdésének megsértésével az említett beszerzésekre vonatkozóan havi bevallást sem nyújtott be legkésőbb a fizetési kötelezettség keletkezésének hónapját követő hónap ötödik napján.
16 Ezért az adóhatóság a 2016. december hónapra vonatkozó utólagos adómegállapításról szóló, 2018. április 6-i határozatával a G-t a fizetendő – a fizetési határidő lejártát követő naptól számított késedelmi kamatokkal megnövelt – héa azonnali megfizetésére kötelezte.
17 2018. július 10-i ítéletével a Wojewódzki Sąd Administracyjny w Bydgoszczy (bydgoszczyi vajdasági közigazgatási bíróság, Lengyelország) elutasította a G. által e határozattal szemben indított keresetet.
18 Az ezen ítélettel szemben benyújtott fellebbezés ügyében eljáró Naczelny Sąd Administracyjny (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Lengyelország) megjegyzi, hogy a héatörvény 103. cikkének (5 a) bekezdése az e törvénnyel kapcsolatban 2016. augusztus 1-jei hatállyal annak érdekében végrehajtott módosítások összességének a részét képezi, hogy javítsák a héa beszedését az üzemanyag Közösségen belüli beszerzései során, és hogy ezen üzemanyagok határokon átnyúló piacán megakadályozzák a héacsalást.
19 A kérdést előterjesztő bíróság mindenekelőtt arra keresi a választ, hogy összeegyeztethető-e az EUMSZ 110. cikkel e 103. cikk (5 a) bekezdése annyiban, amennyiben a más tagállamokból származó üzemanyagok beszerzésére rövidebb héafizetési határidőket ír elő, mint a belföldi beszerzésekre. A tagállamoknak ugyanis a héairányelv 273. cikkében foglalt azon lehetősége, hogy megállapítsanak olyan kötelezettségeket, amelyeket szükségesnek ítélnek a héa pontos behajtása és az adócsalás megakadályozása érdekében, csak arra a követelményre is figyelemmel gyakorolható, hogy az adóalanyok által teljesített belföldi és tagállamok közötti ügyleteket egyenlő bánásmódban részesítik, és feltéve, hogy az ilyen kötelezettségek nem támasztanak a tagállamok közötti kereskedelemben határátlépéssel összefüggő alaki követelményeket.
20 Továbbá, abban az esetben, ha a héatörvény 103. cikkének (5 a) bekezdése nem ellentétes sem az EUMSZ 110. cikkel, sem pedig a héairányelv 273. cikkével, e bíróság arra keresi a választ, hogy ezen előbbi rendelkezés megfelel-e ezen irányelv 69. cikkének annyiban, amennyiben előírja, hogy a Közösségen belüli üzemanyag-beszerzés utáni héát még az e 69. cikkben említett adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja előtt be lehet szedni, amely rendelkezés előírja, hogy e kötelezettség a számla kibocsátásakor, vagy – amennyiben a Közösségen belüli termékbeszerzés napja előtt nem bocsátottak ki számlát – legkésőbb az adóztatandó tényállás bekövetkezésének hónapját követő hónap tizenötödik napján keletkezik.
21 Az említett bíróság szerint az e kérdésre adandó válasz a héatörvény 103. cikkének (5 a) bekezdésében említett fizetések jellegétől függ. Ha ezek olyan intézkedésnek minősülnének, amelyek eltérnek a héa gyorsított beszedésétől, az adónak az adótartozás említett 69. cikk szerinti keletkezését megelőző megfizetésére vonatkozó kötelezettség ellentétes lenne e rendelkezésekkel, mivel a héafizetési kötelezettség ebben az időpontban megalapozatlan lenne. Ezzel szemben az adónak az adótartozás keletkezése előtti megfizetésére vonatkozó kötelezettség megfelelhet e rendelkezésnek, ha e fizetéseket a héairányelv 206. cikke második mondatának vége értelmében vett „időközi fizetésnek” kellene tekinteni. Adott esetben felmerül a kérdés, hogy ezen időközi fizetést a Közösségen belüli üzemanyag-beszerzés után fizetendő héa bruttó összege alapján, az adóalany adólevonási jogát figyelmen kívül hagyva ki lehet-e számítani.
22 Végül, ha ez lenne a helyzet, ugyanezen bíróság arra keresi a választ, hogy a határidőn belül meg nem fizetett, az említett rendelkezés értelmében vett időközi héafizetés megszűnik-e jogi szempontból létezni azon héabevallási időszak végén, amely tekintetében azt meg kell fizetni.
23 E körülmények között a Naczelny Sąd Administracyjny (legfelsőbb közigazgatási bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:
„1) Ellentétes-e az [EUMSZ 110. cikkel], valamint a [héairányelv] 273. cikkével az olyan rendelkezés, mint amilyen [a héatörvény] 103. cikkének (5 a) bekezdése, amely szerint az üzemanyag Közösségen belüli beszerzése esetében az adóalany a vámhatóság vezetőjének felszólítása nélkül köteles az adó összegét kiszámítani, és azt a jövedéki adó megfizetése tekintetében hatáskörrel rendelkező vámhatóság számlájára megfizetni:
a) a jövedéki termékek vonatkozó engedélyben meghatározott átvételi helyre történő beléptetésének időpontjától számított 5 napon belül, amennyiben a termékeket a bejegyzett címzett a Közösségen belül [a jövedéki adóról szóló, 2008. december 6-i törvény] rendelkezéseivel összhangban a jövedéki adóra vonatkozó rendelkezések szerinti adófelfüggesztéssel szerzi be;
b) az ilyen termékek adóraktár szerinti államtól eltérő tagállam területéről történő beléptetésének időpontjától számított 5 napon belül;
c) e termékeknek az ország területére történő beszállítása időpontjában, ha a termékek szállítására a jövedéki adóra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően adófelfüggesztési eljáráson kívül kerül sor?
2) Ellentétes-e a [héairányelv] 69. cikkével az olyan rendelkezés, mint [a héatörvény] 103. cikkének (5 a) bekezdése, amely szerint az üzemanyag Közösségen belüli beszerzése esetében az adóalany a vámhatóság vezetőjének felszólítása nélkül köteles az adó összegét kiszámítani, és azt a jövedéki adó megfizetése tekintetében hatáskörrel rendelkező vámhatóság számlájára megfizetni:
a) a jövedéki termékek vonatkozó engedélyben meghatározott átvételi helyre történő beléptetésének időpontjától számított 5 napon belül, amennyiben a termékeket a bejegyzett címzett a Közösségen belül [a jövedéki adóról szóló, 2008. december 6-i törvény] rendelkezéseivel összhangban a jövedéki adóra vonatkozó rendelkezések szerinti adófelfüggesztéssel szerzi be;
b) az ilyen termékek adóraktár szerinti államtól eltérő tagállam területéről történő beléptetésének időpontjától számított 5 napon belül;
c) e termékeknek az ország területére történő beszállítása időpontjában, ha a termékek szállítására a jövedéki adóra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően adófelfüggesztési eljáráson kívül kerül sor,
azon értelmezés mellett, amely szerint a fenti összegek nem minősülnek a [héairányelv] 206. cikke értelmében vett időközi fizetésnek?
3) Megszűnik-e jogi szempontból létezni a [héairányelv] 206. cikkének értelmében vett, határidőn belül meg nem fizetett [időközi fizetés] azon adómegállapítási időszak végén, amelynek tekintetében azt meg kell fizetni?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
24 Kérdéseivel a kérdést előterjesztő bíróság először is arra vár választ, hogy az EUMSZ 110. cikket úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti jogi rendelkezés, amely a Közösségen belüli üzemanyag-beszerzést terhelő héa előrehozott, azt megelőzően való megfizetésének kötelezettségét írja elő, hogy a héairányelv 69. cikke értelmében héafizetési kötelezettség keletkezett volna. Másodszor e bíróság azt kérdezi, hogy ezt az irányelvet, különösen annak 69., 206. és 273. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes az ilyen nemzeti jogi rendelkezés. Egyébiránt az említett bíróság azt kérdezi egyrészt, hogy a héairányelvet úgy kell-e értelmezni, hogy azzal adott esetben ellentétes az a követelmény, amely szerint az ilyen beszerzés után fizetendő héát a levonási jog figyelembevétele nélkül bruttó alapon kell kiszámítani, másrészt pedig, hogy az ezen irányelv 206. cikke értelmében vett olyan időközi héafizetés, amelyet nem az előírt határidőn belül fizetnek meg, megszűnik-e jogi szempontból létezni azon adóbevallási időszak végén, amely tekintetében az említett fizetést teljesíteni kell.
25 Mindenekelőtt a kérdést előterjesztő bíróság által megfogalmazott azon kérdésekre kell választ adni, amelyekkel e bíróság lényegében arra vár választ, hogy a héairányelv 69., 206. és 273. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti jogi rendelkezés, amely a Közösségen belüli az üzemanyag-beszerzés utáni héa azt megelőzően való megfizetésének kötelezettségét írja elő, hogy e 69. cikk értelmében héafizetési kötelezettség keletkezett volna.
26 Emlékeztetni kell arra, hogy a héairányelv 62. cikkének 1. pontja az „adóztatandó tényállást” olyan eseményként határozza meg, amelynek a bekövetkezésekor az adófizetési kötelezettség keletkezésének törvényes feltételei megvalósulnak, míg e cikk 2. pontja az „adófizetési kötelezettséget” úgy határozza meg, mint azt a jogot, amelyet az államkincstár egy adott időpontban a törvény értelmében az adó megfizetésére kötelezett személlyel szemben érvényesíthet, még akkor is, ha a megfizetés elhalasztható. Ezenkívül ezen irányelv 206. cikkének első mondatából az következik, hogy a megfizetésre vonatkozó kötelezettség főszabály szerint az említett irányelv 250. cikkében előírt héabevallás benyújtásakor keletkezik.
27 E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy különbséget kell tenni egyrészt az „adóztatandó tényállás” és az „adófizetési kötelezettség” héairányelv 62. cikkében szereplő fogalma, másrészt pedig ezen adó „megfizetésének” fogalma között (lásd analógia útján: 1993. október 20-i Balocchi ítélet, C-10/92, EU:C:1993:846, 24. pont).
28 Amint a főtanácsnok az indítványának 87. pontjában megjegyezte, az adóztatandó tényállás, a héafizetési kötelezettség és a héa megfizetésére vonatkozó kötelezettség három egymást követő szakasznak minősül az ezen adó beszedéséhez vezető eljárásban, abban az értelemben, hogy a héa megfizetésére vonatkozó kötelezettség keletkezése azt feltételezi, hogy héafizetési kötelezettség keletkezzen, amely maga az adóztatandó tényállás előzetes bekövetkezésétől függ.
29 Ami a Közösségen belüli termékbeszerzéseket illeti, míg a héairányelv 68. cikkének megfelelően a héa adóztatandó tényállása akkor valósul meg, amikor a Közösségen belüli termékbeszerzés megtörténik, héafizetési kötelezettség az ezen irányelv 222. cikkével összefüggésben értelmezett 69. cikke értelmében csak egy későbbi időpontban, vagyis a számla kibocsátásakor, vagy később, az adóztatandó tényállás bekövetkeztének hónapját követő hónap tizenötödik napján keletkezik, amennyiben eddig az időpontig nem bocsátottak ki számlát.
30 Márpedig a jelen ügyben, bár nem vitatott, hogy a héatörvény 103. cikkének (5 a) bekezdésével a Közösségen belüli üzemanyag-beszerzés területén bevezetett szabályozás keretében az adóztatandó tényállás a héairányelv 68. cikkének megfelelően azt megelőzően valósul meg, hogy az előrehozott héafizetés esedékessé válna, mivel e megfizetési kötelezettség e termékek nemzeti területre történő beléptetését követően keletkezik, megállapítható azonban, hogy a megfizetésre vonatkozó említett kötelezettséget azt megelőzően írják elő, hogy az ezen irányelv 222. cikkével összefüggésben értelmezett 69. cikke értelmében héafizetési kötelezettség keletkezett volna.
31 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból ugyanis kitűnik, hogy a héatörvény 103. cikkének (5 a) bekezdése alapján a héa előrehozott megfizetésére vonatkozó kötelezettség ez utóbbi rendelkezések megsértésével keletkezik, függetlenül a számla kibocsátásától vagy a jelen ítélet 29. pontjában említett azon határidő végétől, amelynek a lejártával szükségszerűen adófizetési kötelezettség keletkezik.
32 Egyébiránt, igaz ugyan, hogy a tagállamok a héairányelv 206. cikkének második mondata értelmében eltérhetnek a rendszeres adóbevallás benyújtásakor való fizetés szabályától, és időközi fizetéseket szedhetnek be, e lehetőséggel csak annyiban lehet élni, amennyiben az olyan adóra vonatkozik, amely tekintetében fizetési kötelezettség keletkezett (lásd analógia útján: 1993. október 20-i Balocchi ítélet, C-10/92, EU:C:1993:846, 25. és 27. pont).
33 Ugyanis, amint a főtanácsnok az indítványának 98. és 99. pontjában megjegyezte, noha a héairányelv 206. cikkének második mondata így enyhíti az e rendelkezés első mondatában rögzített azon elvet, amely az ezen irányelv XI. címének „Fizetési kötelezettség” című 1. fejezete alá tartozó, a héabevallás benyújtásakor fennálló, megfizetésre vonatkozó kötelezettséget mondja ki, e cikk nem állapíthat meg az említett irányelv 62. és 69. cikkétől való eltérést, amely rendelkezések az ugyanezen irányelv „Adóztatandó tényállás és az adófizetési kötelezettség keletkezése” elnevezésű VI. címe alá tartoznak.
34 Következésképpen, figyelembe véve azt a tényt, hogy az időközi fizetések beszedésének a héairányelv 206. cikkének második mondata szerinti lehetősége azt teszi lehetővé a tagállamoknak, hogy ne az adófizetési kötelezettség keletkezésének az időpontját, hanem csak azon adó megfizetésének időpontját hozzák előrébb, amely tekintetében már adófizetési kötelezettség keletkezett, e rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami jogi rendelkezés, amely a héa azt megelőzően való megfizetésének kötelezettségét írja elő, hogy ezen irányelv 69. cikke értelmében héafizetési kötelezettség keletkezett volna.
35 E következtetést nem kérdőjelezheti meg a héairányelv 273. cikke, amely kimondja, hogy az e rendelkezésben felsorolt egyes feltételek tiszteletben tartása mellett a tagállamok megállapíthatnak más kötelezettségeket is, amelyeket szükségesnek ítélnek a héa pontos behajtása és az adócsalás megakadályozása érdekében. Ugyanis, noha a tagállamok mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek az e célok elérésére irányuló eszközöket illetően, mindazonáltal kötelesek az e területre vonatkozó hatáskörüket az uniós jog tiszteletben tartásával gyakorolni (lásd ebben az értelemben: 2021. április 15-i Grupa Warzywna ítélet, C-935/19, EU:C:2021:287, 25. és 26. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
36 Ennélfogva valamely nemzeti jogi rendelkezést csak akkor lehet e 273. cikkel összeegyeztethetőnek tekinteni, ha tiszteletben tartja többek között a héairányelv egyéb rendelkezéseit.
37 Következésképpen az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a héairányelv 69., 206. és 273. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti jogi rendelkezés, amely a Közösségen belüli üzemanyag-beszerzést terhelő héa azt megelőzően való megfizetésének kötelezettségét írja elő, hogy e 69. cikk értelmében héafizetési kötelezettség keletkezett volna.
38 E válaszra tekintettel nem kell válaszolni az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések többi részére, amelyek egyrészt az EUMSZ 110. cikk értelmezésére, másrészt pedig a héairányelv értelmezésének egyéb szempontjaira vonatkoznak.
A költségekről
39 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:
A 2010. július 13-i 2010/45/EU tanácsi irányelvvel módosított, a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 69., 206. és 273. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti jogi rendelkezés, amely a Közösségen belüli üzemanyag-beszerzést terhelő hozzáadottérték-adó (héa) azt megelőzően való megfizetésének kötelezettségét írja elő, hogy e 69. cikk értelmében héafizetési kötelezettség keletkezett volna.
Aláírások
* Az eljárás nyelve: lengyel.